Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Téli termékenységvarázsló (→ termékenységvarázslás) jellegű, → köszöntő népszokás. 1552-ben Heltai Gáspár „A reszegsegnec es tobzodásnak veszedelmes vóltáról valo Dialogus” c. művében említi a regelést és a regelő hetet. A századforduló körül D- és Ny-Dunántúlon ismerték, ma néhány dunántúli községben él. Fő időpontja dec. 26., István protomártír ünnepe, néhol újévig jártak regölni a legények, elsősorban lányos házakhoz. A szokás résztvevői a → regösök. A csoport tagjai → álarcot nem viseltek, az arc kormozása előfordult, néha bajuszt is ragasztottak. Régen kifordított bundát hordtak, kezükben láncos bot (→ csörgősbot), jellemző zajkeltő eszközük a → köcsögduda (szötyök) (→ alakoskodás). A legénycsoportok főleg lányos házakhoz jártak, elhangzott a → regösének, majd a regösök ajándékot kaptak cserébe a varázserejűnek tartott jókívánságokért. – Erdélyben, Udvarhely megyében, karácsony estéjén külön a legények s külön a férfiak csoportja megregélte az új házasokat. – Heves és Nógrád néhány községében a → lakodalom végén vagy a → farsang végén tartott mulatságra mondták, hogy „regélni” mennek. – Irod. Sebestyén Gyula: Regös-énekek (Bp., 1902); Rajeczky Benjamin: „Regélni” (Népr. Közl., 1959).

 

Regős:

Énekmondó. A nyelvészek és a magyar őstörténet kutatóinak véleménye szerint a régi magyarok sámánjainak (→ samanizmus), varázslóinak, ráéneklőinek egyik elnevezése is lehetett. A magyar regus (olvasva regüs) szó a középkori oklevelekben mint foglalkozásnév (királyi, főnemesi udvarban tartózkodó hivatásos → énekmondó) fordul elő, továbbá földrajzi összetételekben. Egy 1346-ban kiadott és 1347-ben átírt ítéletlevélben pl. egy Regteluk nevű birtokot adományoznak, amely előbb a kihalt, közönségesen Regusnak mondott, királyi conditionarius combibatorok (királyi együttivók) birtoka volt. A 13. sz.-i oklevélben is említenek már Regust. Regösnek a népnyelv a 19–20. sz.-ban a → regölés résztvevőit nevezi, ők maguk is ezt az elnevezést használják a → regösénekben. (Látom az almárium tele van húszassal, fele a gazdáé, fele a regösöké. – Ajtó előtt nagy rőt ökör, annak fele regösöké stb.). – Irod. Sebestyén Gyula: A regösök (Bp., 1902); Balázs János: A magyar sámán révülete. Rejt, rejtëk, rejtëzik (Ethn., 1945); Pais Dezső: Reg. A régi magyarság szellemi életének kérdésköréből (Magy. Századok, 1948); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964).

 

regösének

magyar rítusének (→ népszokások költészete); → regölés alkalmából éneklik a → regösök. 1. A dunántúli regösének szövegének állandó motívumai: a termékenységvarázsló rész, amelyben a gazdának és a háznépnek termékenységet, bőséget kívánnak, továbbá egy párosító rész, amelyben legényt regölnek össze leánnyal. Ezeket megelőzheti a bevezető rész, amelyben a regösök elmondják, hogy hosszú útról jönnek, cserfából nadrágjuk, bükkfából bocskoruk. Nem rablók, hanem Isten követei vagy Szent István szolgái. Szó esik arról is, hogy Isten s az angyalok látogatják meg a házat. Az epikus bevezetéshez tartozik a → csodaszarvasról szóló rész is. Tiszta folyóvíz keletkezik, rajta pázsit vagy sásos, s ezen csodafiúszarvas legelészik. Szarván a gyertyák gyújtatlan gyúlladnak, oltatlan alusznak, testén a napot, holdat hordozza. Néha kérik Szent Istvánt, ne lőjön rájuk. A Vas megyei, búcsúfalui regösénekben további vallásos-mitikus motívumok is előfordulnak, látomásszerűen megjelenik Mária a kis Jézussal s három szép madár: Isten és a szentek. Minden szakasz után felhangzik a refrén: „hej regö-rejtem”, ill. ennek változatai. Ezután adománykérés következik. Sebestyén Gyula Vas, Sopron, Veszprém, Zala, Somogy, Baranya megyében jegyzett fel regöséneket. – Bár a regölésről már a 16. sz.-ban hallunk, az első regöséneket csak 1838-ban közölték nyomtatásban, országos gyűjtésüket Sebestyén Gyula végezte. Ő jegyezte fel az Udvarhely megyei regöséneket is, itt a refrén „de hó reme róma”, a szöveg jókívánságokból s adománykérésből áll. A csodaszarvas motívum, a refrén, s a dallam sajátosságai alapján archaikus rítuséneknek tartják, mely a régi sámánénekekkel is összefügghet. – Irod. Sebestyén Gyula: Regösénekek (Bp., 1902); Kerényi György: A regösének magva (Emlékkönyv Kodály Zoltán 60. születésnapjára, 1953); Vargyas Lajos: Francia párhuzam regös-énekeinkhez (Népr. Közl., 1957, 1–2. sz.); Kardos Tibor: Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez (Fil. Közlöny, 1957); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964). – 2. Darabjai zenei szempontból egységes, és a magyar népzene egészén belül jól elkülönülő csoportot alkotnak. A nem strófás, soroló technikával építkező zenei műfajok közé tartoznak, s dallami sajátságaik egy része funkcióhoz kötött. Hangkészletük egy alcsoportot kivéve dúr hexachord, melyen belül azonban sajátosak a tonális viszonyok. Szerkezetük alkotóelemei különböző szótagszámú két-, ill. négyütemes egységek, ütempárok vagy sorok, melyek lazán, füzérszerűen vagy sorolással kapcsolódnak össze, a rögtönzésnek is teret hagyva. Kiválik az alkotóelemek közül az állandó szöveg- és dallammotívumokat tartalmazó refrén, mely az éneket szakaszokra tagolja, és biztosítja a forma egészének rendezettségét, rondószerű képleteket hozva létre. Ritmusuk a szöveghez nem alkalmazkodik, hanem merev giusto, tempójuk gyakran gyorsuló tendenciájú. Dallamuk viszonylag önálló és önmagukban zárt dallamfordulatok (motívumok) sorából illeszkedik össze. A motívumok közül kiemelkedik a kvint-ugrással végződő („regös kvint”), amely, bár szórványosan más anyagban is előfordul, mégis elsősorban a regösénekekben tipikus, azoknak zenei mottóját adja és dallami egységüket biztosítja. (A minden refrénben közös Haj regö rejtem szavak sok esetben még olyankor is megtartják e „regös kvintet”, ha különben már az egész regölés egyéb motívumokon zajlott le.) Az emelkedő kvintet nem tartalmazó ütempároknak is vannak a regösénekben közös vonásaik: legfeltűnőbb az emelkedő végű dallamfordulatok túlsúlya és ezek záró funkciója. A regösénekek előadásmódja nyers, a hangvétel kiabáló. A regöshangszerek (→ furulya, → kettős furulya, → köcsögduda, láncosbot [→ csörgősbot], regössíp [→ tárogató]) által nyújtott kíséret, mely eredetileg csak a refrén dallamához tartozott hozzá, lármássá fokozza a hatást. – A regösénekek zenei szempontból elkülönülő variánscsoportjai nagyjából egybevágnak a földrajzi- és szövegcsoportokkal. a) A szó-fá-mi-re-do-szó alapmotívum végig uralkodik a Göcsejben, s a vele összefüggő Zala és Vas megyei területeken előforduló, legtöbbször Kelj föl gazda, kelj föl kezdetű regösénekek dallamában. Ez a kezdőformula, a refrén, sőt ezen zajlik le a sorolás nagy része is. Az e vidékről származó klasszikus gyűjtésekben (Sebestyén Gyula, Vikár Béla) e főmotívumon kívül csak egyetlen másik fordul elő, amely azonban maga is a főmotívum variánsának tekinthető. Az énekeknek ebben a csoportjában a legarchaikusabbak a tonális viszonyok: a keretet adó kvint hangköz makacsul ismétlődő fölső hangja mutatkozik célhangnak, tonikának. Az egyes belső szakaszok, sőt gyakran az egész regölés avval zárul (1. példa). – A szó-lá-ti-do’ szó-lá motívum megjelenése jellemzi a Somogy és Zala megye határvidékéről származó, a beköszöntőben valamilyen formában Szent Istvánt említő (Nem vagyunk mi rablók, Ne fuss, ne fuss, ne fuss, Megjöttünk, megjöttünk) regösénekek dallamát. E motívum rendszerint csak kezdő jellegű. Néhányszor ismétlődik a szakaszok elején, majd a regölés az első csoportból ismert ütempárokkal, kvinttel mélyebb rétegben folytatódik tovább. A hangterjedelem tehát kibővül, s az oktávkeret kedvez egy modernebb tonális elrendezettség kialakulásának, melyben a legalsó hang válik tonikává. E csoportban a dallamok szinte kivétel nélkül a legalsó hangon zárnak (2. példa). – c) Szó-szó-szó-szó szó-lá/fá-mi-do-mi-ütempárok jellemzik a Kemenes-vidéki (Sopron, Vas, Veszprém m.), többnyire közvetlenül a szarvasénekkel (Amott keletkezik) kezdődő regösénekeket. Az indító jellegű motívum, melyben megvan a lehetőség, hogy kötetlen ritmusú → recitatív sorrá alakuljon, ismétlődni nem szokott. Közvetlen folytatása (fá-mi-do-mi) az az ütempár, amelyen a szövegek sorolása történik. E variáncsoport fordulatanyaga meglehetősen elüt az előző típusokétól. Új színt jelent benne a hexachord harmadik és hatodik hangjának szerepe, s hiányzik a felugró regös-kvint állandó ismételgetése. A felugró kvint e darabokban csak egy helyen maradt meg, a refrén Hej regü rejtëm szavaihoz kapcsolódóan (3. példa). A leírt három típus mellett előfordulnak a regölés zenei anyagában még kisebb variánscsoportok is: egy viszonylag önálló, Veszprém megyében szó-lá-szó-fá-mi-szó kezdettel, s kevésbé jellegzetesek Zala m.-ben do-re-mi-fá-szó-lá, szó-fá-mi-fá-szó-lá és szó-lá-szó-fá-mi-do kezdettel, ahol már sűrűbben fordulnak elő → gyermekdalokból kölcsönzött fordulatok is. A búcsúi „regös misztérium” motivikájában szorosan kapcsolódik a többi regösénekhez (kvint ugrás a refrénben, hangnemileg a Zala m.-i, kvinten végződő típussal tart), ugyanakkor azonban, elsősorban nagyszabású, megkomponált formája miatt azoktól mégis különválik. Az egyes szakaszok zeneileg is elhatárolódnak benne: előfordul, hogy új formai részben, rondó-közjátékszerűen, új dallamtéma jelenik meg (három madár). Ritmikája is mutat sajátos vonásokat. A következetes, merev giustót időnként, a szakaszok elején, szabad ritmusú recitatív sorok vezetik be. Az erdélyi regösének a dunántúli típusokhoz kapcsolódik dallamának főhangjai, hangkészlete, archaikus tonalitása, sőt ritmusképlete révén. Elválik azonban tőlük azáltal, hogy dallamában a sorvégi kvintemelkedés nem ugrással, hanem lépcsőzetes menettel valósul meg (a dunántúli anyagban is van ugyan az ugrás kitöltésére példa), s hogy csak egyetlen sor ismételgetéséből áll. (Sorismétlő szakaszok vannak a dunántúli regösénekekben is, azonban mindig lazább, ütempáros szerkezetű anyagba beillesztve.) Vele rokon dallamok találhatók a lakodalom szertartásos anyagában, a gyermekjátékok és a hangszeres táncdallamok között. A regösénekek származásának, rokonságának kérdése már a századforduló óta a népzenekutatás sokat vitatott témái közé tartozik. A vizsgálatok a regösének különböző, hol általános, hol speciálisabb tulajdonságait emelik ki és teszik összehasonlítás tárgyává, s más-más eredményre jutnak aszerint, hogy milyen vonást tartottak lényegesen jellemzőnek. 1. Ütempáros szerkezetük, valamint hexachord hangkészletük alapján a regösénekek egy egész Európában és Ázsiában elterjedt dallamcsalád tagjai (gyermekdalok, szokásdalok). – 2. Az emelkedő végű motívumok sorolása, ahol azonban az emelkedés hangköze még nem rögződött és nem is föltétlenül zenei hangokból áll, mágikus ráolvasó-énekeknél szokásos. – 3. A motívumok végén emelkedő szekund és kvart-lépést hozó, ütempáros és sorszerkezetű anyag mutatható ki az északi rokonnépek zenéjében. – 4. Ütempáros és egysoros, a zárlatban emelkedő kvintet tartalmazó s azt refrénszövegen megszólaltató anyag található elsősorban a DK-európai szokásanyagban (kolindák, koledák), s elszórtan szélesebb mediterrán vidéken (francia, spanyol, angol). – 5. Kétsoros, 5–1 kadenciás, főleg vágáns-ritmusú dalok egész Európa területén otthonosak, s hangszeres tánczene felé is van kapcsolatuk. – 6. A búcsúi regös-misztérium három madárról szóló énekének dallama nagy hagyományú, liturgikus zenében is ismert recitatív tónussal áll párhuzamban. – 7. A balkáni szertartásos énekek kvintemelkedést tartalmazó refrénanyagának a bizánci liturgia egyik intonációs formulájában (echema) is van vetülete. – Irod. Petresco, J. D.: Les idiomèles et le canon de l’office de Noël (Paris, 1932); Jeles Napok (A Magyar Népzene Tára II. Bp., 1953); Vargyas Lajos: Les analogies hongroises avec les chants „Guillaneu” (Studia Musicologica, 1962); Szomjas-Schiffert György: Die finnisch-ugrische Abstammung der Regös-Gesänge und der Kalewala-Melodien (Musik des Ostens, 1963); Szendrei Janka: Zur Frage der Verbreitung der Regös-Melodien

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

How To Prevent Prostate Problems And Diseases?

(AlbertMandy, 2018.07.20 19:13)

The prostate related is the central section of a male's the reproductive system. It secretes fluids that aid in the transportation and activation of sperm. The men's prostate is situated just in front of the rectum, below the bladder and around the urethra. When there is prostate problem, in most cases very uncomfortable and inconvenient for that patient as his urinary strategy is directly affected.

The common prostate medical problems are prostate infection, enlarged prostate and cancer of the prostate.



Prostate infection, also known as prostatitis, is among the most common prostate-related symptom in men younger than 55 years old. Infections in the prostate are classified into four types - acute bacterial prostatitis, chronic bacterial prostatitis, chronic abacterial prostatitis and prosttodynia.

Acute bacterial prostatitis could be the least common of all kinds of prostate infection. It is brought on by bacteria found in the large intestines or urinary tract. Patients may feel fever, chills, body aches, back pains and urination problems. This condition is treated by making use of antibiotics or non-steroid anti-inflammatory drugs (NSAIDs) to alleviate the swelling.

Chronic bacterial prostatitis can be a condition of a particular defect inside the gland and the persistence presence of bacteria within the urinary tract. It can be due to trauma towards the urinary tract or by infections received from the rest in the body. A patient may experience testicular pain, small of the back pains and urination problems. Although it is uncommon, it may be treated by removal of the prostate defect then making use antibiotics and NSAIDs to take care of the redness.

Non-bacterial prostatitis is the reason approximately 90% of most prostatitis cases; however, researchers have not yet to establish the causes of these conditions. Some researchers think that chronic non-bacterial prostatitis occur because of unknown infectious agents while other believe intensive exercise and heavy lifting may cause these infections.

Maintaining a Healthy Prostate

To prevent prostate diseases, an effective weight loss program is important. These are some with the actions you can take and also hardwearing . prostate healthy.

1. Drink sufficient water. Proper hydration is important for overall health and this will also keep the urinary track clean.

2. Some studies declare that a number of ejaculations per week will assist you to prevent prostate cancer.

3. Eat beef without excess. It has been shown that consuming greater than four meals of beef weekly will increase the likelihood of prostate diseases and cancer.

4. Maintain an effective diet with cereals, vegetable and fruits to make sure sufficient intake of nutrients required for prostate health.

The most important measure to consider to be sure a healthy prostate is always to choose regular prostate health screening. If you are forty years old and above, you must select prostate examination one or more times annually.

mikulas

(2010 12 5, 2010.12.05 21:02)

nekem rege kéne

2009.szeptember.24.

(Tamara, 2009.09.24 15:26)

Szia! Köszi, segített megírni a leckémet, mert fogalmam se volt,hogy mi az a "regölés" .

valami

(martin, 2008.12.12 14:02)

adják meg a szöveget